Hirdetés
 

Az SAP karbantartás modulja - 5. rész - Megelőző karbantartás

PDF
Nyomtatás

Időszakos karbantartási rendszerek

Eszközparkunk folyamatos használhatósága, valamint a szállítókapacitásunk tervezhetősége miatt nem elégedhetünk meg csupán azzal, hogy a váratlan meghibásodásokat kijavítjuk. Időközönként célszerű felülvizsgálni a műszaki állapotukat, illetve elvégezni bizonyos lépéseket, amivel a meghibásodások valószínűségét csökkentjük. Szeretném kiemelni, hogy a váratlan meghibásodás esélyét semmilyen módszerrel nem tudjuk nullára redukálni. Mindig ott figyel a híres Murphy a háttérben, és ha a dolgok túl jól mennek, közbeavatkozik. :)

Nézzünk meg két stratégiát a szakirodalomból:

Tervszerű Megelőző Karbantartás (Preventive Maintenance)

Az ötvenes évektől kezdődött a használata. Lényege, hogy bizonyos időközönként felülvizsgálati céllal leállítjuk a berendezést, akár van meghibásodás, akár nincs, majd a vizsgálat eredményétől függően végzünk javítást, vagy egyéb megelőző műveletet.
Előnye, hogy jól tervezhetővé teszi a karbantartás személyi és anyagigényét, az „üzembiztonság" jó hatásfokra hozható, viszont hátránya, hogy a költségek magasak, mert a javításokat függetlenül végezzük el az elhasználódás mértékétől.
Természetesen a javítások közötti ciklusidő a tapasztalatok és a műszaki számítások alapján áttervezhető, így összességében egy jól használható módszer.
A ciklusok meghatározására két módszer is létezik, ezt a SAP PM-ben is megtaláljuk:

  • Naptári idő alapú stratégiák (bizonyos időközönként)
  • Teljesítmény alapú stratégiák (bizonyos teljesítményszint elérésekor)

Állapotfüggő karbantartási rendszer (CCM)

A módszer szerint az eszközöket időszakosan vagy folyamatosan műszeres vizsgálatnak vetjük alá, és az így kapott információk, valamint az elhasználódás sajátosságai alapján terveznek. Előnye, hogy nagy értékű, bonyolult gépek esetén a váratlan kiesés esélyét jelentősen csökkenthetjük, míg hátránya, hogy egyrészt erősen függünk a mérőműszerek helyes mérési eredményeitől, másrészt a javítás csak bizonyos hibák után történik meg, így időközben más, nem várt hibák jöhetnek be.

Meg kell mondanom, hogy többféle stratégia is létezik még. A téma iránt érdeklődőknek javaslom, keressenek rá a „megelőző karbantartás" vagy a „preventive maintenance" szavakra, egészen bőséges szakirodalmat találnak.

 

A TudásMorzsa Transport Kft. ciklikus munkái

Nézzünk néhány példát, hogy képzeletbeli szállítócégünknél milyen igények merülnek fel az ütemezett munkákra.

sappm501.jpg

Időalapú ciklikus karbantartás:

  • Időszakos szemlék a gépjárműveken (saját belső előírás)
  • Mérő- és vizsgálóberendezések kalibrálása évente (minőségbiztosítás miatt)
  • Műszaki vizsgáztatás 2 évente (törvényi kötelezettség)

Teljesítményalapú ciklikus karbantartás:

  • Olajcsere 5.000 km futás után
  • Levegőszűrő csere 10.000 km után
  • Futómű ellenőrzés-beállítás 20.000 km futás után

Láthatjuk tehát, hogy bőven előfordul a műszaki életben az igény, hogy időszakos munkák szervezésére legyen lehetőségünk. Természetesen ezt vezethetjük bármilyen rendszerben, de az eszközpark bizonyos mérete felett ez már elég komplex feladatot jelent.

Az SAP PM megelőző karbantartás eszköztára

Az idő- és teljesítményalapú karbantartás tervező eszköztára a PM modulba is integrálásra került. Az alábbi ábrán látható a teljes működési séma:

sappm501.jpg

A TMK stratégia

Az első fontos dolog, amelyet meg kell ismernünk, az a TMK stratégia. Tulajdonképpen itt határozzuk meg, hogy idő vagy teljesítményalapon vezéreljük a ciklusidőt. Nézzünk például egy konkrét stratégiát. A cég teherszállító járműveit meghatározott időközönként bevizsgálásra rendeljük a műhelybe. Meghatározzuk a stratégiai egységet, esetünkben ez most nap lesz.

sappm501.jpg

Meghatározzuk továbbá a „csomagokat”, vagyis azokat a tételeket, amelyek a meghatározott ciklussal végrehajtódnak. A példában én most 60, 120 és 180 naponta végrehajtandó csomagokat vettem fel.

sappm501.jpg

Gondolom, sokakban felmerül, hogy a 60 napos munka a második végrehajtás esetén (120 nap múlva) találkozik a 120 napos csomaggal. Mi történjen ilyenkor? Mindkét csomag végrehajtódjon, vagy a második csomag magában foglalja az elsőt? Nos, a válaszom: munkától, csomagtól és a mi tervezésünktől függ. Beállítható az együttes lehívás is, de megadható a csomagfedéseknél a prioritás is.

Szabályozhatjuk továbbá, hogy milyen csúszásidőt engedjen meg a rendszer és ezeket hogyan kezelje (pl. 15 nap késés még nem módosítsa a következő csomag tervezett idejét, de efölött már tervezze újra a következő ciklus lehívási dátumát).
Meghatározhatjuk, hogy a rendszer a határidő elérése előtt milyen időben figyelmeztessen. Ez rendkívül hasznos lehet például akkor, ha egy műszer kalibrálása áprilisban lejár, viszont a kalibrálás előkészítése kb. 1 hónap. Ilyenkor nagy segítség, ha a rendszer már március elején figyelmeztet az áprilisi időpontra.

A TMK terv

A TMK terv gyakorlatilag a stratégia által adott „ütemező csomag” lehetőségeinek kiterjesztése a konkrét végrehajtandó feladatokra.

A következő részegységekből rakjuk össze:

  • Meghatározzuk, hogy a ciklus elérésekor PM jelentés, vagy PM rendelés jöjjön létre. Jelentést olyankor célszerű használunk, ha valamilyen vizsgálat jellegű műveletünk van (bevizsgálás, ellenőrzés). Amennyiben biztosan tudjuk, hogy konkrét munka lesz, például olajcsere, vagy más alkatrész csere, akkor természetesen rögtön rendelést hozathatunk létre a rendszerrel. (Természetesen a PM rendelés anyag- és szolgáltatásigény tervezésének minden extrájával, lásd az előző cikket. )
  • Meghatározzuk azt a műszaki objektumot (műszaki helyet vagy berendezést), amire a ciklikus munkákat használni akarjuk.
  • Megadjuk az elvégzendő műveleteket. Ez lehet egy műszaki objektumra vonatkozó speciális terv, de azonos feladatokhoz létrehozhatunk általános, objektumtól független  utasításokat is.
  • Meghatározzuk, hogy a csomagok elérésekor melyik művelet hajtandó végre.
  • A végén elindítjuk, és a rendszer innentől automatikusan dolgozik, és figyel helyettünk.


Az alábbi képernyőképen a stratégia által adott csomagokat használom:

sappm501.jpg

Összerendelem továbbá a csomagok elérése esetén használható műveletekkel:

sappm501.jpg

A terv elindítása

Amikor mindent összeraktunk, ami az adott időciklusú munkához szükséges, nincs más dolgom, mint elindítani a folyamatot.
Az indítás a példán 2010.01.19.-én történt, és az első csomag 60 napos ütemezésű. A képernyőmásolaton jól látható, hogy az esedékes csomag 2010.03.20-án hajtódik végre, azaz létrejön a jelentés (vagy rendelés). Innentől kezdve a SAP PM figyel helyettünk.

sappm501.jpg

A teljesítményalapú ciklikus munkák végrehajtása

Az előző példa nyomán már könnyebben érthető lesz a teljesítmény alapú stratégia használata. Gyakorlatilag ugyanúgy működik, mint az időalapú, csak nem naptári időt vesz alapnak, hanem valamilyen más teljesítményegységet. Ilyen lehet például a megtett kilométer, szivattyúknál a szállított köbméter, vagy akár a tényleges működést jelképező üzemóra.

Felmerül azonban a kérdés: amíg az időalap következik a rendszernaptárból, honnan fogja tudni a teljesítményalapú terv, hogy mikor értük el az egyes teljesítménypontokat?
Nos, erre is van hely a PM modulban.

A mérési pont

A mérési pont egy műszaki helyhez vagy berendezéshez meghatározott adatgyűjtő pont, amelyre mérési bizonylatokkal meghatározott egységű mért értékeket rögzíthetünk.
Használhatjuk mérési eredmények rögzítésére (Hőmérséklet, nyomás, sugárzás, stb.), de használhatjuk számlálóként is, pl. üzemóra, megtett kilométer, számlálására is.
A mérési pont számlálója felhasználható a teljesítményalap követésére, így semmi akadálya annak, hogy ne csak 60, 120 és 180 naponta végrehajtandó csomagokat használhassunk, hanem például 5.000 km , 10.000 km és 20.000 km megtétele után is jelezzen a rendszer.

A képen egy üzemóra alapú mérési pont két bizonylatát látjuk a listában.

sappm501.jpg

A mérési bizonylatokat kétféle módon hozhatjuk létre a SAP PM-ben:

  • Manuális rögzítéssel (pl. menetlevélből)
  • Automatikusan

Mindkét módszernek van létjogosultsága, és én most a képzeletbeli cégünk példájára egy automatikus módszer vázolok. Aki emlékszik a harmadik cikkre, ott már előreutaltam a TMK-ra.

sappm501.jpg

Az ábrán a járművünk menetteljesítmény rögzítőjének az adatait átadjuk az adott berendezéshez tartozó mérési pontjának egy automatikus mérési bizonylat rögzítésével.

Ezt a mérési számlálót használjuk fel a TMK vezérléséhez. Innentől a dolog ugyanúgy működik, mint az időalapú TMK-nál. A SAP dolgozik és figyel helyettünk. :)

Zárszó

Ebben a részben a megelőző karbantartás funkcióit néztük át. A következő résszel bezárul a cikksorozat, akkor a különféle karbantartó rendszerek kiválasztási szempontjait nézzük át, valamint választ adok arra a többek által feltett kérdésre is, amely sokak fantáziáját mozgatja: miért a PM-et válasszuk?

 

A szerző üzemi területről technikusként indult, majd tanulmányai közben 2000-től energia-elszámolási, termelésirányítási és mérésadatgyűjtő rendszerekkel foglalkozott. Az SAP MM modullal 2004-ben került kapcsolatba, majd 2005 őszétől két éven át három PM bevezetési projektben tanulta a karbantartási modul bevezetését. A PM mellett ABAP fejlesztéseket is végez.

További cikkek a szerzőtől


Nincs hozzászólása.
A téma megvitatása a fórumon. (0 hozzászólás)