Hirdetés
 

A rendelési könyv - ami nem egy kódex, és nem is kockás füzet

PDF
Nyomtatás

rk001.jpgVégre! Anyagtörzsön át, beszállítótörzsön keresztül, infórekordokon által eljutottunk a Rendelési könyvhöz! Ez nem egy szép, tizenötödik századbeli, itáliai kódex, amiben a szerzetesek jegyzetelték a környékbeli parasztoktól megrendelt bort, búzát, sarut és kapát. Sajnos...
De nem is a bótos Mancika kockás füzete, amiben sörösrekeszeket lajstromozza...
Hanem az SAP MM moduljában az a funkció, ami az árak érvényességét 'észben tartva' megmutatja a lehetséges beszerzési forrásokat.

Mire jó?

Egy anyagot élete során több beszállítótól is beszerezhetünk. Lássunk pár nagyon életszagú példát!

  • Példa 1.: Eddig a hasaljaszalonnát Mészáros és Társa nevű beszállítótól vásároltuk. Egy frissen elbocsátott alkalmazottjuk felhívta az APEH-et, így mától Bucser és fia nevű beszállítótól szerzünk be.
  • Példa 2.: Napi 10 tonna bontott csirkére van szükségünk. Tyúkász Kft csak napi 3 tonnát tud biztosítani, ezért 4 tonnát a Csib-ész Bt., 3 tonnát pedig a Karvalyköröm Kht.-től veszünk.


Múltkor megismertük az infórekordot, ami kiválóan alkalmas az 1 db anyag- 1 db beszállító páros tárolására. De hová mentsük el az 1 db anyag - több beszállító variációt?

A Rendelési könyvbe!
Mert a Rendelési könyv egy bizonyos anyagnak egy bizonyos gyárban a lehetséges beszerzési forrásait tartalmazza előre meghatározott időszakok alatt.

Nézzük meg, hogy néz ki a SAP-ban!
Elérési útvonal:
SAP standard menü: Logisztika -> Anyaggazdálkodás -> Beszerzés -> Törzsadatok -> Rendelési könyv -> Karbantartás/Megjelenítés (Tranzakció: ME01/ME03)

rk003.jpg

A kezdőképernyőn meg kell adni az anyagot, valamint a gyárat: tehát gyáranként lehet rendelési könyvet létrehozni (és karbantartani); azaz egy anyagot gyáranként lehet több beszállítóval lefedni. 

Nézetek

Roppantul praktikus volna, ha tudnám követni az előző cikkek felépítését, és ezen a ponton kitérhetnék a Nézetek tárgyalására. Sajnos, ki kell, hogy ábrándítsam a kedves Olvasót!
A Rendelési könyvben nincsenek nézetek!
Egy darab nézet van. Ez az:

rk004.jpg

Akkor lássuk, mi mire szolgál!

Érvényesség kezdete és vége:
Mettől meddig tudunk az adott beszállítótól vásárolni.
Megjegyzés: A rendszer a kért beszállítási időpontot fogja vizsgálni, hogy az beleesik-e az érvényességi intervallumba. Nem a megrendelés létrehozási dátumát, vagy a fizetési határidőt!

Szállító
A beszállító azonosítója.

Beszerzési szervezet
A beszerzési szervezetet megadva egyértelműen definiáljuk, hogy a rendszer adott időintervallumban (az érvényesség kezdete és vége között) melyik infórekordból szerezze meg a megrendeléshez szükséges adatokat. (A Rendelési könyvet Anyag/gyáranként tartjuk karban; plusz még megadjuk a szállítót és a beszerzési szervezetet. Így minden adott az infórekord megtalálásához.)

Megjegyzés: Ha a rendelési könyvben Szerződésre hivatkozunk, akkor a rendszer nem keres infórekordot; a Szerződésben szereplő információk az irányadóak.

A gyár, ahonnan a beszerzünk (cégünk másik gyára)
Ha a beszerzési forrásunk nem külső beszállító, hanem a cégcsoportunk másik gyárából kapjuk az árut, akkor ebben a mezőben adjuk meg a gyár azonosítóját. Ekkor a Szállító és a Szerződés/Tétel mező maradjon üres!

Szerződés/Tétel
Itt megadhatjuk egy Szerződés (Contract) számát. Ha több beszerzési forrásunk is van a Rendelési könyvben, és egyik sem Fix beszállító, akkor a Szerződés élvez elsőbbséget. Mivel egy Szerződésben több tételről (anyagról) is szó eshet, a tétel számát is meg kell adni. Ha Szállítási tervvel dolgozunk (Scheduling agreement), annak a számát is ide kell beírni.

Fix beszállító
Állandó beszállító. A beszerzési forrás meghatározásakor abszolút elsőbbséget élvez - mindig ezt a szállítót választja ki a rendszer; egyetlen eset kivételével: az MRP figyelmen kívül hagyja.

Zárolt beszállító
Ha egy beszállítót zárolunk Rendelési könyv szinten, akkor az adott érvényességi időtartamon belül sem PO, sem Bmig nem készíthető hozzá. Ha úgy pipáljuk ki a Zárolt mezőt, hogy a Szállító mezőt üresen hagyjuk, akkor az anyagot nem lehet megrendelni egyik beszállítótól sem!

Diszpó
A Diszpó (MRP relevánsság) oszlopban 3-féle értékből lehet választani:
üres - az MRP nem veszi figyelembe (az MRP által generált Bmig-ben nem lesz feltüntetve ez a beszállító)
1 - MRP releváns: ha az MRP generál Bmig-t, és a rendelési könyvben szereplő időtartam és az MRP által javasolt megrendelési időpont egyezik, ez a beszállító kerül be a Bmig-be
2 - MRP számára releváns és egy Szállítási tervhez (scheduling agreement) kapcsolódik - csak Szállítási tervvel együtt használjuk.

További variációs lehetőségek:
Mi van akkor, ha a rendelési könyvben egyik sorban sincs 1-es - egyik beszállító sem MRP releváns?
Az MRP lefut, Bmig-ek generálódnak hozzárendelt beszállító nélkül. PO készítésekor (automatikus Bmig->PO konvertálás) a rendszer manuális beszerzési forrás meghatározást kér.

Mi van akkor, ha több beszállítóhoz is beírjuk az 1-t?
Ennek akkor van értelme, ha adott anyagot kvótázni akarjuk. Kvótázás: egy anyag beszerzése több beszállítótól történik, előre meghatározott felosztásban. Pl. 66-33% A és B szállítótól. Az MRP mindkét beszállítót figyelembe veszi, és minden harmadik darabot B szállítótól rendel.

És ha nincs kvótázás?
MRP fut, Bmigeket generál, és mindig egy beszállítót rendel hozzájuk: azt, amelyik a rendelési könyvben legfentebb szerepel. (A rendszer az első megtalált információ után befejezi a keresést.)

Megjegyzések:

  1. A rendszer elsősorban az érvényességi dátumokra koncentrál. pl.: Bmig 2008. május 12-én. Rendelési könyvben két forrás szerepel: A szállító: 2008. május 13. - 2009.január 1.; B szállító: 2007. január 2. - 2008. március.31. --> nincs május 12-t lefedő beszerzési forrás!
  2. Ha az MRP egy Bmig-et múltbeli időpontra időzít (hiány keletkezik a múltban, amit egy múltbeli beszerzés kompenzálhatna), akkor a Bmig-ben nem fog szerepelni beszállító.

Rendelési könyv - kötelezettség

Beállíthatjuk, hogy ne lehessen beszerzési dokumentumot létrehozni Rendelési könyv nélkül.
Erre két lehetőség kínálkozik:

1. Anyagtörzsben - anyagszintű beállítás: Az anyagtörzsben, a Beszerzés nézeten kipipálható a Rendelési könyv kötelesség:

rk005.jpg

2. A rendszer beállítása (customizing) - gyárszintű beállítás:


Ez a beállítás minden anyagra vonatkozik, ami adott gyárban megrendelendő. Ha gyárszinten a rendelési könyv kötelező, akkor az anyagtörzsbeli beállítás fölösleges, mivel a gyárszintű erősebb.
Ha gyárszinten nem pipáljuk ki a rendelési könyv kötelességet, akkor a rendszer csak akkor kéri a rendelési könyvet, ha az anyagszinten be van állítva.

rk006.jpg

Rendelési könyv analízis

A következő ellenőrzőfunkció segítségével elemezhetjük, hogy mely anyagok rendelési könyvét mely gyárakban nem hoztuk még létre, vagy csak hiányosan tartottuk karban:

Elérési útvonal: SAP standard menü: Logisztika -> Anyaggazdálkodás-> Beszerzés -> Törzsadatok -> Rendelési könyv -> Követő funkciók -> Elemzés

rk007.jpg

Táblák

A fent tárgyalt mezőket az EORD - Rendelési könyv táblában tárolja a rendszer.


A következő Tudásmorzsákban szót ejtek a fentebb emlegetett kvótázásról. Lesz itt kvótázási tétel, kvóta, kvóta mennyiség, kvóta-bázis és sok más finomság. Csak bele ne kavarodjunk! :)

Máriás Krisztina - MM tanácsadó
A szerző 2002 óta dolgozik SAP-val. 2006-ban elvégezte az SAP Akadémia Procurement with MySAP ERP kurzusát. Jelenleg Szlovákiában az euróra való átállást koordinálja.

További cikkek a szerzőtől


Nincs hozzászólása.
A téma megvitatása a fórumon. (0 hozzászólás)